Elérhetőségek

Kelemen Zoltán

9700 Szombathely,

E-mail küldése

Interjú a Rabszolgavásár megszűnéséről (Nyugat.hu)

2014. szeptember 17., 22:16
Szeptember elején készült rádióinterjú online változata.

Észrevette, hogy idén nem volt Rabszolgavásár a Karneválon?

  

Kelemen Zoltán, az előadás megálmodója azt mondja, nem becsülték meg eléggé a produkciót a szervezők.
 2001-től 2013-ig minden Savaria Karneválon volt Rabszolgavásár, amit Kelemen Zoltán színművész írt, rendezett és még játszott is benne. A szombathelyiek szerették és keresték a darabot a Karnevál ideje alatt. Ugyanis az mindig aktualitásokkal operálva, évről évre megújulva szórakoztatta a nézőket. Idén azonban elmaradt a Rabszolgavásár, ennek okairól a Nyugat Rádió faggatta Kelemen Zoltánt.

Harminckilenc előadást csináltunk meg. hetven-nyolcvan önkéntes, amatőr szereplővel dolgoztam, ez volt koncepció. A Romkert elsorvasztása ellenére is mindig nagy látogatottsággal mentünk. Az elmúlt években ezen az sem nagyon változtatott, hogy a szervezők nem nagyon vitték ki az embereket különböző akciókkal, hiszen nyilván egy helyszín is akkor él igazán, ha gondoskodnak róla.

Na de miért maradt el idén, és talán végleg is a Rabszolgavásár?

Nagy szenzációt nem tudok mondani. Nem vette el senki ezt tőlem, nem állította le senki. Idén is felkértek, de én nem vállaltam el. Olyan szempontból mondjuk, tisztességesek voltak a szervezők, hogy az én szellemi termékemre nem kértek fel mást, hogy megcsinálja. Azt csak úgy mellékesen jegyzem meg, ha jelentkezett volna más, aki megcsinálja, akkor nem lett volna kifogásom. Sok összetevője volt egyébként a dolognak, hogy én miért nem vállaltam. Az egyik ezek közül a magánéletemhez kötődik. Augusztusban megnősültem, így ott is volt elég teendő plusz a kimerítő színházi évad után nem biztos, hogy végig tudtam volna csinálni úgy a nyarat, hogy a Rabszolgavásár is gond nélkül le tudjon menni.

A másik pedig, hogy nászútra mentem, ráadásul régóta vágytam arra, hogy az augusztus végi időszakban – ami ugye a Karnevál idejét is jelenti – én el tudjak menni egy kicsit a városból. De van más is! Az általunk befektetett munka nem volt arányban azzal, amit a Karnevál részéről ez a produkció visszakapott. Ez elmondható, mind megbecsülésre, mind marketingre, mind anyagi, mind erkölcsi vonatkozásaiban egyformán.

Mennyi visszajelzést kaptál azoktól, akik évről-évre kilátogattak hozzátok és megnézték az előadást, hiányoztatok?

A Karnevál idején nem voltam itt, így ezt nem tudom megmondani. Előtte többen kérdezték itt a városban, de azt hiszem a mai világban minden csoda három napig tart. Nincsenek illúzióim, pontosan tudom, hogy nem egy világsztár vagyok, aki most valami nagyon nagy űrt hagyott maga után. Lehet, hogy csak utólag fog feltűnni majd, mikor többet ez az esemény nem lesz. De, az mindenesetre biztos: te vagy az első a helyi médiumok képviselői közül, aki erre rákérdez. Nyilván nem a tizennégy emeletes omlott össze.

Akkor ezzel, végérvényesen vége?

Én most úgy érzem, igen.

Történhet olyan, ami miatt újra lenne Rabszolgavásár?

Szerintem azt senki nem tudja, hogy a Rabszolgavásárt én írtam, eljátszottam, rendeztem. Egy csapatot gyűjtöttem, mindenkivel én tartottam a kapcsolatot. Az utóbbi időben próbatermet próbáltam szerezni, nem mindig sikerült. Volt egy ember a Karnevál részéről, aki nagyon sokat próbált nekünk segíteni, de még így sem tudtunk mindent elintézni. Hihetetlen szituációkon mentem keresztül az évek során. Nagyon hosszú lenne mindent elmesélni.

Gyakorlatilag az apám temetésének a másnapján is Vásároztam, sőt aznap is, próbáltam volna, amikor elment. Fölmostam a színpadot előadás előtt, intéztem a sajtóját. Azt talán el lehet képzelni, hogy ez nem pénzkérdés, hanem azt mondja az ember egy idő után, hogy ez így nem megy. Ebben nagyon sok változás kellene. De nem akarom a felelősséget rátolni senkire, mert a világ is változott. Egyre nehezebb összeegyeztetni a próbákat azokkal az emberekkel, akikkel eddig dolgoztam. Több állást vállalnak, család van, gyerek van.

Igyekeztem az előadásokat a magam által meghatározott színvonalon elkészíteni. Azt színvonalat pedig ezzel a kötéltánccal garantálni nem lehet. A megújulás nehéz. Nyilván, bennem is kellene változnia dolgoknak, hogy új lendületet kapjak, hogy megint legyen kedvem hozzá ugyanúgy mint régen. Egyébként ez egy kísérlet is, hogy mennyire hiányzik. Úgy látom, enélkül is, meg nagyon sok minden más nélkül is elmegy a Karnevál. Nincsenek pótolhatatlan dolgok.

Hát, nem volt ez egy túlságosan vidám beszélgetés, annak ellenére, hogy a Rabszolgavásár mindig vidám volt.

Igen, vidám, mert vidámra volt hangszerelve. Sok vájt fülű nézőnk is volt azért, aki felfedezte ennek a keserédes ízét is. A legutóbbi például már a Pár Elválasztó Show volt. Mindig volt egy olyan, a társadalom mélyén fortyogó valami. Sokszor pedig prófétisztikusak voltunk, mert azok a dolgok, amik akkor szélsőségesnek tűntek, utána aztán az országban más módon megtörténtek. Mindig volt benne egy olyan érzés, hogy a sötétből próbálunk meg reflektorral világítani a felhőkön át.

 




« Vissza az előző oldalra!


Kelemen Zoltán - Magyar