Kulisszatitkok és Mágikus-koncert – Színházak Éjszakája a 10 éves Weöres Sándor Színházban

Színházbejárással, átváltozó színházzal, nyílt próbával, felolvasással és Mágikus-koncerttel ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Weöres Sándor Színház a Színházak éjszakáján. A színházrajongókat a zord időjárás sem tudta elriasztani, rengetegen vettek részt a programokon.

Szakadó esőben került sor a Színházak éjszakájára a 10 éves Weöres Sándor Színházban, ám a lelkes közönséget az időjárás nem tántorította el, ki-ki esernyővel vagy esőkabátban érkezett, hogy megnézze a színház jubileumi programjait. (Az elővételben vásárolható jegyeket hihetetlenül gyorsan elkapkodták.)

Az aulában Mészáros Zsolt fotóiból nyílt kiállítás Évadok képekben címmel. Jordán Tamás köszöntőjében elmondta, Mészáros Zsolt otthonosan mozog a színházban, személyesen ismeri a színészeket, és bámulatos érzékkel tudja megragadni az előadások legmegfelelőbb pillanatait, hogy örökkévalóvá tegye. A fotók valóban nagyszerűek, segítenek abban, hogy felidézzük, és újra átéljük színházi élményeinket.

Akik kíváncsiak voltak arra, milyen a színház a kulisszák mögött, színházbejáráson vehettek részt, a stúdiószínpadon pedig megtudhattuk, hogyan készül a színpadi karakter. Azt gondolnánk, a színészek munkája kimerül abban, hogy megtanulják a szerepeiket, majd jöhet az előadás, és nem is sejtjük, hogy mennyi munka fekszik abban, míg színpadra készen, a megfelelő sminkben, frizurában, ruhában elénk kerülnek. Bálint Éva kisminkelve, frissen elkészített marcel hullámos hajjal üdvözölte a közönséget, ám ha alaposabban megfigyeltük, kiderült, arca mindkét oldalán más-más karakterrel.

Hogyan is lehetne jobban bemutatni az átváltozást, ha nem a közönség soraiból jelentkező önkéntesekkel?! Két hölgy vállalkozott arra, hogy átváltoztassák őket. Akik a sminkelést és a hajbodorítást végezték, szintén a nézők közül kerültek ki, Kati és Zsuzsi, a színház munkatársai segítették őket. Bálint Éva elmesélte, a Nyolc nőben hatalmas parókát kellett viselnie, és azt vette észre, hogy előadásról-előadásra egyre nehezebbé válik a súly a fején. Kiderült, hatvan csattal rögzítették a hajához. Az egyik önkéntes öreg hölggyé változott, ő a parókát választotta, a másik marcel hullámot kapott. Még merészebb vállalkozásnak mutatkozott a fogfestés, vagyis a foghíjas száj kipróbálása, szerencsére erre is akadt jelentkező. Közben megtudtuk, milyen a jó tupír, vagy hogy miért kell gumifásli a paróka alá.

A nőknek sokkal több sminkre van szükségük, bár előfordul, hogy a férfiakat is kifestik. A férfiak szemét általában alulról húzzák ki, hogy a szemük jobban látszódjon, de vannak rendezők, akik ezt nem szeretik. A kelléktár ruháit is fel lehetett próbálni. Bálint Éva arról is mesélt, hogy ezek a ruhák gyakran kellemetlen anyagból készülnek, kényelmetlen a viselésük, és az sem mindegy, hogyan viselkedik benne az ember. Az adott kornak megfelelően kell a ruhában mozogni, és a lehetőségei is korlátozottak, például abroncsszoknyában nem lehet leülni. A szempillafelrakás akkor sikerül a legjobban, ha az illető a sminkes cicijére néz, nem följebb és nem lejjebb. Ezért szokta Kati azt mondani, hogy „cicinézés!" a műszempilla felhelyezése előtt.

A nagyszínpadon Szép Ernő: Vőlegény című, szeptember 29-én bemutatásra kerülő komédiájának nyílt próbájába kukkanthattunk bele. A darabot Mohácsi János rendezi, Gonda Katát, Vlahovics Editet, Mertz Tibort, Edvi Henriettát, Alberti Zsófit, Jámbor Nándort és Matusek Attliát láthattuk a színpadon. Jordán Tamástól megtudtuk, a színdarab bemutatója a színház alapításának 10. évfordulóján lesz. Egy szövegösszemondó próbát láthattunk, amikor még nagy szükség van a súgóra, a színészek még nem tudják pontosan, mit hová kell tenniük, például a darabbeli kacsa ide-oda vándorol, gyakran szorulnak a rendező utasításaira. Ugyanakkor Mohácsi János megjegyezte, a színészek általában nem szokták ennyire jól tudni a szövegeiket, a közönség miatt most egy kicsit jobban összeszedték magukat, vagyis - tette hozzá viccesen - vár minket a másnapi próbán is.

Közben a stúdiószínpadon Kelemen Zoltán, Szabó Tibor és Papp-Ionescu Dóra felolvasó-estjére várták az érdeklődőket. A felolvasás különös hangulatban zajlott, az ereszcsatornáról földet érő eső ütemes kopogása sajátos atmoszférát kölcsönzött a műveknek. Elsőként Mikszáth Kálmán Új Zrínyiász című szatirikus regényéből hallottunk egy részletet Kelemen Zoltán tolmácsolásában. Mikszáth írása parlamenti archetípusokat jelenít meg, melyek még ma is érvényesek. Ha átírnánk a neveket, sok országgyűlési képviselő megsértőd(het)ne. Szabó Tibor András két Háy János-novellát olvasott fel, a Sanyika és a Nehéz címűt. Igazi Háy János-világ elevenedett meg előttünk. Heltai Jenő: A modell című bökversét Papp-Ionescu Dórától hallhattuk. Utána Kelemen Zoltán kissé komolyabbra váltott, Igor Stiks: Illés próféta széke című regényének részletével, hogy aztán az Örkény-egypercesekkel ismét vidámabb legyen a hangulat. Románul, angolul és olaszul is elhangzottak az egypercesek, az idegen nyelveken is remekül megőrizve dinamikájukat. Persze az élvezethez feltétlenül szükség volt Kelemen Zoltán, Szabó Tibor és Papp-Ionescu Dóra kiváló előadására is.

A színház körülölelése az eső miatt elmaradt, viszont nagyszerűen szórakozhatott a közönség a színészzenekar, a Mágikus Mintha kis esti zenéjén a Krúdy klubban. Sohase mondd, hogy vége, hangzott el a közismert dal; a Színházak éjszakájának mégis vége lett, de jövőre ugyanezt, ugyanitt újra kérjük!

Forrás: Vaskarika.hu (Rozán Eszter)