No de! (glossza)

2015. szeptember 10., 17:21

                                                                        NO DE!

 

Igen, a magyar kormány valóban rendkívül helytelenül, feltehetően belpolitikai haszonszerzés céljából gyűlöletkampányt folytatott a menekültekkel szemben, teljesen értelmetlenül elköltve milliárdokat idióta plakátokra és szánalmas kerítésekre, igen, a mesterségesen bürokratizált, nem konzekvens, sokszor kaotikusnak tűnő regisztrációs eljárások, a nem elégséges tájékoztatás, a teljesen felesleges utaztatások, a nem mindig megfelelő, a helyzet súlyosságához képest nem mindig elvárható ellátás hozzájárultak a migránsok türelmének elvesztéséhez, bizalmuk megingásához, igen a központi vezetés sokáig meglehetősen érzéketlenül bagatellizálta az önkéntes segítők munkájának szükségességét és jelentőségét, igen, a szeptember tizenötödikével bevezetendő új jogszabályok meglehetősen aggályosak. Igen, ez mind igaz.
No de azt, hogy a helyzet kialakulásában amúgy meglehetősen nagy szerepet játszó úgynevezett fejlett nyugati világ, annak impotens politikai elitje (akik eddig egyetlen értelmes és távlatos választ sem tudtak adni az előttük álló kihívásokra) sajtója segítségével Magyarországot már lassan nagyobb háborús bűnösként tünteti fel, mint ott, a háborúk helyszínein páratlan kegyetlenséggel és embertelenséggel egymásnak és a civil lakosságnak eső feleket, azt magyar állampolgárként és egyszerűen csak emberként is, kikérem magamnak!
Komoly önvizsgálatra lenne szüksége végre Európának éppúgy, mint a tengerentúli, fejlett gazdasággal rendelkező országoknak.
Az erőforrások utolsó cseppig való kizsákmányolása, a javak aránytalan szétosztása, egy szűk elit jólétéért emberek milliárdjainak rabszolgasorban tartása, a kormányok maffiahálózatokkal való üzletelései, a szelektív politikai erkölcs, az emberi természet ismeretének, az empátiának a hiánya, a nagyhatalmak végtelenül éhes kapzsisága idáig vezettek. És ezek csak az általános okok, konkrétumokról még nem is szóltam.
Egyrészt korábban már ezeket is érintettem, másrészt talán majd később, részletesebben is megteszem ezt.
Addig is legyen megértés, most ez a legfontosabb. Próbáljunk magunkra erőszakolni egy kis objektivitást! Hagyjuk a pártpreferenciákat, a világnézeti csatározásokat!
Ne csak szív (ami nagyon fontos), ész is legyen...

Hozzászólások

Hozzászólok

« Vissza az előző oldalra!