Oly korban élek én...(vers-Radnóti Miklós Töredék című versének parafrázisa)

OLY KORBAN ÉLEK ÉN...
(Hommage a' Radnóti Miklós)

Oly korban élek én e földön,
mikor az ember úgy elfásul,
csak nézi, ha más kéjjel öl, nem parancsra,
s míg torz eszményekben hisz s múltba tekint réveteg,
behálózzák életét fals eszmerendszerek.

Oly korban élek én e földön,
mikor kirúgni érdem lett s a tettes,
a végrehajtó, a talpnyaló lett a hős, -
s ki béna netán vagy csak ünnepelni rest,
már őt is utálják, úgy, mint a szkepszisest.

Oly korban élek én e földön,
mikor vallomás nem vallhatott,
s a beszélő csak rázhatja ökleit,
az ország megbutul, s a függőségtől félszegen
tombol a kocsmákban, s plázákban részegen.

Oly korban élek én e földön,
mikor gyermeknek csak látszólag van anyja,
s az asszony boldogabb, ha blúzt cserél,
nem tisztel ma senki sem élőt, sem holtat,
társ társa hátában mérgezett pengét forgat.

Oly korban élek én e földön,
mikor a halhatatlan is halhatott,
nem bánják, hogy sírba rakják újra -
de méltó ítéletet úgysem mondhatna más, -
a próféciák rettentő tudója, Ézsaiás.

Hozzászólások

Hozzászólok