Vidéki művész (publicisztika)
2015. január 07., 16:39VIDÉKI MŰVÉSZ
Van valami időnként bicskanyitogató, időnként szívszorító, időnként derűsen (vagy keserédesen) diszkrét bája a vidéki (jelen esetben szombathelyi) művészlétnek (erről sok sorstársam tudna hosszasan értekezni), már ha egyáltalán létezik ilyen kategória, ami valójában olyan nyomorúságosan marginális, olyan lecsupaszítottan hétköznapi és sokszor teljesen félreértett, gúnyosan megmosolygott, elnézően lesajnált, vagy éppen ellenkezőleg, természetellenesen felmagasztalt. Kevés dolog van manapság a valódi helyén. Miért ez lenne pont a kivétel? Azt tudjuk, a "showt" már régen elrabolták a helyi kiskirályok, a képviselők, a politikusok, a szolgák és a talpnyalók, a harsány percemberek,a legalizált kurtizánok, a bűnből erényt kovácsoló botrányhősök. Az is lehet, hogy el sem kellett rabolniuk, mert mindig az övüké volt valójában, csak időnként engedtek egy "résnyi ragyogást".
Nem szaporítom a szót, hosszas elemzés helyett név nélkül, személyiségi jogot nem sértve, hitelt nem rontva szeretnék idézni egy, néhány éve elhangzott, megtörtént beszélgetésből. Ígérem, ez minden szociológiai tanulmánynál többet fog elárulni az adott kérdéskörről:
- "Lesz pályázati lehetőség!Leforgatjuk, rátok is számítok. Én veletek akarom megcsinálni, nem budapesti sztárokkal, vagy celebekkel! Benneteket ismernek, szeretnek itt. Szerintem ti is vagytok olyan jók, ráadásul nektek nem is kell annyit fizetni!"
Hozzászólások
Még nem szólt hozzá senki!
Hozzászólok
* A kiemelt mezők kitöltése kötelező!
« Vissza az előző oldalra!
