Zsozsó (magyar dalszöveg Jacque Brel "Jojo" című sanzonjához)

ZSOZSÓ

Zsozsó!
Újra vár minket, hív, szólítgat az este.
Presszók bárzenéje, füstös csehók...Ne menj!
Zsozsó!
Utazzunk ma együtt szilaj, vad vidékre.
Lesz pénzünk sörre, motelre, ott vár két ágy.
Ne siessél Zsozsó! Kék véred még forr,
hullámzó, vad folyó.

Zsozsó!
Ígérem, hogy meg leszel nagyon lepve.
Jó kávét vettem és zamata, mint a menny.
Zsozsó!
Borítson be minket kelet csodás leple,
ébredjünk délben délen, hol távol a harc.
Ne siessél Zsozsó! Van még félédes bor,
hullámzó, vad folyó.

Zsozsó!
Repüljünk hát bódító cédrusligetbe,
vagy sarki fényben fürdőzzél csendben velem.
Zsozsó!
Hódítsunk új csúcsokat szikár hegyekbe,
perzseljen nap sivatagban, túl tengeren.
Ne siessél Zsozsó! Vár ránk még száz új kor,
hullámzó, vad folyó.

Zsozsó!
Nem fog rajtunk mérgezett tőr gyilkos éle,
csikorgó gépek között is suhanj velem.
Zsozsó!
Ne mondd, hogy ennyi volt és most itt a vége.
"Csak élni fontos", nem hazudhattál nekem!
Ne siessél Zsozsó, te vad folyó!
Hű barátom, Zsozsó! Elfogy a szó...
 

Hozzászólások

Hozzászólok