2014. március 21. - 18:48 | Kánya Dóra

Időtlen és megunhatatlan történet R. Kipling állatmeséje. A dzsungel könyvéből minőségi darab született Szombathelyen. Czika László fotóival.

A dzsungel könyve legendás musical, az első olyan hazai darab, ami tavaly a Pesti Színházban megélte az ezredik előadást. Békés Pál szövegkönyvével, Dés László zeneszerző és Geszti Péter szövegíró segítésével 17 évvel ezelőtt született meg az indiai dzsungelmese magyar változata, ami máig sikersztori.

A Kipling-opusz gyerekeknek és felnőtteknek szóló halhatatlan történet, amiben óvatosan kell porciózni a nagy bölcsességeket, hogy minden generáció egyaránt a keblére ölelhesse. Akárhogy is nézzük, nagy fába vágta a fejszéjét Horgas Ádám, rendező.

Az árván maradt dzsungelgyerek, Maugli története musicales formában nem egy sétagalopp. Na, nem tartalmában, hanem a kivitelezésében: a tánccal, az énekkel, a dramaturgiával, az összhatásában.

Horgas Péter fehér indás, többszintes díszletét színes fényekkel keltik életre. Nagyon jól mutat az a halvány hártyaréteg is, amivel a színpadot elválasztják és a vetítésekkel extra nagy kifestővé változtatják. A színházi panoráma a villanó lámpákkal és a tánckarral (külön táncosokat fogadtak) lesz aztán teljes. Bodor Johanna koreográfus a háttérhez passzolóan energikus táncot tanított be a színész-táncosoknak. Az elégikus, érzelmes részekre mindig impozáns, lüktető dózisokkal válaszolnak. Szükséges a show, kell a nagyzolás, mert a musical műfajából fakadóan elbírja ezt, éltetik egymást az elemek. Fontosnak tartom, hogy az impozáns látvány mellett nem lett giccses a darab. Sokat segítenek a képzeletnek Papp Janó állati állatjelmezei. Nálam a kígyó és a keselyű ruhák tartoltak.

A történet sokak számára ismert: Maugli szüleit megöli a dzsungel legveszélyesebb fenevada, Sír Kán (Kelemen Zoltán), a tigris. Az otthontalan gyereket az Akela (Mertz Tibor) vezette farkasfalka fogadja be, tanítója Balu (Szabó Tibor) a medve és Bagira (Németh Judit/ Bognár Anna), a feketepárduc lesz. Tőlük tanulja meg a DZSTK, azaz a Dzsungel Törvény Könyv legfontosabb paragrafusait. Bármennyire is otthona a dzsungel, Maugli mégiscsak az emberek közé vágyik.

A darab szíven találja előttem ülő gyerekeket, a mellettem ülő nyugdíjasokat és engem is. Pedig voltak néha gondok az ének terén. Akármennyire is becsülöm Balogh Jánost, aki a Maugli szerepért edzéssel gyúrta magát tökéletes dzsungelkölyökre, ráférne még egy kis ének gyakorlás. Színészként évről évre tehetségesebb, bírja a főszerepeket, sőt a táncban is megtalálta magát. Végig határozottan adja Mauglit, nincs hiányérzetem, csak néhol a dalok közben.

Németh Judit bokasérülése miatt egy ideig vendégszínészként Bognár Anna alakítja az anyáskodó Bagirát. Nagyon szeretem Németh Judit énekhangját, de Bognár Anna se semmi. Kiemelkedőt alakít a temetkezési vállalkozás vezetőjeként Csil, vagyis Nagy Cili keselyűje. Krákogásával és púpos menetelésével lekörözi a többi szereplőt, még úgy is, hogy Fekete Linda, mint Ká, a kígyó rúdtánccal (is) bűvöli a majomhordát.

Kitett magáért a társulat, a Kipling-mű nincs összedobva, kidolgozott minden részlete. Hiányzott már Szombathelyről hasonló szinten kivitelezett minőségi munka, akár gyerek, akár felnőtteknek szóló darabnak készült. Bártan ajánlom azoknak a darabot, akik még nem vették a bátorságot arra, hogy belépjenek a Csodapalotába. Mert akár először jár a színházban, akár rutinos nézőként tesz látogatást valaki a Horgas-álomban nem fog csalódni. Maugli Szombathelyen is halhatatlansága van ítélve.

Értékelés: 9/10

A darab hossza két felvonásban, egy szünettel: 150 perc
Az előadás 10 éves kortól ajánlott!