Elérhetőségek

Kelemen Zoltán

9700 Szombathely,

E-mail küldése

Cudar világ (2014. Kritika: Vaskarika.hu)

Czukor, a korlát(hy)döntögető – Cudar világ a Weöres Sándor Színházban

Képgaléria megtekintése2014.02.07. - 12:40 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László

Czukor, a korlát(hy)döntögető – Cudar világ a Weöres Sándor Színházban

Szeretnénk szép, idilli világban élni, olyan helyen, ahol vágyaink teljesülnek, ahol a mások érdekeit is figyelembe veszik, ahol mindenki olyan, amilyennek mutatja magát, nincs képmutatás, törtetés. A valóság azonban teljesen más, néha egészen kegyetlen, és nem sejtjük, hogy a felszín alatt milyen brutális erők rejlenek. A Cudar világ Czukor Balázs rendezésében igazi görbe tükröt tart elénk arról, hogy valójában kik is vagyunk.
 

Szerelmesnek lenni minden történelmi korban jó, bár néha rendkívüli bonyodalommal jár. Érkezzen haza a grófi család leánygyermeke hajnalban akár fodros szoknyában, vagy napjainkhoz illően farmerben - pólóban; a szülők rosszallását nem kerülheti el. Egy szigorúan korlátozó családban nevelkedő fruska számára mi is lehetne izgalmasabb, mint kijátszani szülei éberségét, és elszökni a vásárra. Hogy ott aztán megismerkedik a Nagy Ővel? Ez csak természetes. S hogy ez a szülőknek nem tetszik? Még természetesebb, hiszen ők sokkal módosabb jövendőbeliről álmodoznak. Az alapszituáció tehát adott, kiváló kiindulópontként szolgál egy operetthez, de akár egy kortárs darabhoz is.

Czukor Balázs és Khaled-Abdo Szaida Mágnás Miska átdolgozása a mai embernek szól, korunk társadalmi problémáit tárja elénk a grófi világ példázatán keresztül. Miska (Kovács Gergely) azonban modernizálódott, Szirmai Albert és Bakonyi Károly 1916-ban debütáló operettjében eredetileg lovászlegény volt, a Cudar világban azonban sofőr. Nos, kezeljen bármilyen közlekedési eszközt, éljen a huszadik vagy a huszonegyedik század elején, ki másba is lehetne szerelmes, mint a cselédlányba. Cselédnek lenni mindig is hálátlan feladat, megaláztatások során kell átesnie. Szerencsére a szerelem sok nehézségen átsegít. Marcsa (Alberti Zsófi) és Miska ágyjelenete igazi bravúr, akár tornamutatványnak is beillene, miközben a Hopssza Sári ismerős dallamait éneklik.


Marcsa és Miska ágyjelenete (Alberti Zsófi, Kovács Gergely)

Közben Rolla (Sodró Eliza), Korláthy grófék lánya végtelenül elkeseredett, hiszen hozzá akarják adni egy ismeretlen, ám gazdag férfihez. Szerencsére ott van az igaz nagyvilági nő, a bohém kinézetű nagymama (Vlahovics Edit), aki hajlandó segíteni, hogy unokája az imádott mérnök, Baracs István (Kőmíves Csongor) felesége lehessen. A házasságig még hosszú az út, megannyi esemény, humoros, brutális, olykor polgárpukkasztó jelenetnek lehetünk tanúi. Korláthy gróf (Kelemen Zoltán) például terjeszkedni, építkezni szeretne, ehhez azonban meg kell nyernie a műemlékvédelmi hivatal alkalmazottjának jóindulatát, hogy a kiszemelt területen ne nyilvánítsák védettnek az általa lebontásra szánt épületet. Ez az alkalmazott nem más, mint Baracs István, Rolla szerelme. Korláthy gróf magához hívatja a mérnököt, hogy rábeszélje, ne legyen védett az épület. Baracsi nemet mond, a gróf egyre nagyobb összegeket kínál. Hiába, a mérnököt nem lehet megvesztegetni. Vagy mégis? Még nem tudja, hogy Korláthy gróf számára nem léteznek korlátok. Éppen kisétálna a gróf irodájából, amikor a gróf arctalan embere (Horváth Ákos), aki először gyengéd szívű kutyabarátnak mutatkozik be, arra biztatja, hogy fogadja el a pénzt, és köszönje meg. Baracsi ezt nem teszi meg, a verőlegény kikíséri, ütések zaja, majd Baracsi véresen megjelenik. Most sem fogadja el a kenőpénzt, megint verés zaja, még több vér a fején. Végül hajlandó átvenni, s a gróf (előre sejtett) győzelmében nyájasan meghívja az estélyre.

Ha Mágnás Miska (még ha modern átirat is), akkor nem hiányozhat Pixi gróf (Budai Dávid) és Mixi gróf (Kristóf Roland) sem. Pixi és Mixi igazi pojácák, a felszínen roppant nyájasak, feladatukhoz hűen buzgón őrzik Rollát Eleméry Tasziló számára, kedvesen társalognak a lánnyal, aki a nagymama tanácsára szintén belemegy a játékba, és engedelmesnek mutatkozik. A felszín alatt azonban sötét erő lapul. Pixi például megzsarolja Marcsát, és arra kényszeríti, hogy a nadrágot, amit Rolla kedvéért vetett le, húzza vissza rá. Marcsa először nem akarja megtenni, de a zsarolás hat. Nem létezne drámai fordulat anélkül, hogy Miska ne lenne tanúja ennek a jelenetnek, megalapozván a bosszút.


Mindenkit kiüt valami vagy valaki: Miska, nagymama, Baracs (Kovács Gergely, Vlahovics Edit, Kőmíves Csongor)

Az estély, melyet Eleméry Tasziló tiszteletére adnak, kiemelt jelentőségű a darabban. Az arisztokrácia fura figurái jelennek meg unott arccal, csak Eleméry Tasziló (vagy ő mégsem az?) emeli ki őket a közömbösségükből. A gróf és felesége (Bálint Éva) mindent elkövetnek, hogy kegyeit elnyerjék, mert lányukat feltétlenül szeretnék hozzáadni. A „mindent" szó szerint értendő, a gróf még az összetörött poharat is hajlandó önkezűen a kukába dobni, sőt, még akkor sem fog gyanút, amikor Tasziló közli vele, hogy a konyhában pontosan hol találja a szemetest.

S hogyan mulatnak a grófék? Szenvedélyesen, vadul, Tasziló irányításáról leszakadva önállóan ropják. Tasziló (aki tulajdonképpen nem Tasziló) a legrafináltabb módokon alázza meg őket, amit nem vesznek észre. Eleinte úgy figyelik a grófot, amint söpör, mintha a világ legundorítóbb dolgát végezné, majd a többiek is buzgó takarításba kezdenek, elégedett felkiáltással. Miután a nagymama igyekezete, hogy az estélyről Taszilót távol tartsa nem sikerült (nem tudják, hogy tényleg nincs ott), Rolla sajátos tervet eszel ki a szökésre, de egy véletlen folytán szerelmesét lövi le. Baracsot isteni közbeavatkozás menti meg, az estély folytatódhat. Hogy hogyan lehet csellel egybekelni, s miért is fog gyanút Marcsa Taszilót illetően, nem áruljuk el, csak annyit, hogy Mágnás Miska keze van a dologban...


Örömszülő-szendvics: Tasziló lubickol az örömszülők "nyájasság-tengerében" (Kelemen Zoltán, Kovács Gergely, Bálint Éva)

Az egész darab él, vibrál, olykor szürreális, máskor nagyon is reális, humoros és egészen brutális jelenetekkel vegyítve. Modern és régi keveredik benne, eredeti dalokat hallunk a Mágnás Miskából, ugyanakkor felhangzik valami más is, ami elemi erővel hat érzékeinkre. Czukor Balázsnak sikerült egy igazi cudar világot elénk varázsolnia, ahol a felszíni finomkodás mögött kegyetlen erők lapulnak. Ahol, ha valaki kegyvesztetté válik, lásd Pixi, irgalmatlanul megbűnhődik, ahol a szegények és a gyengék számára nincs pardon. Humorral és csellel ugyan túl lehet járni a nyeregben lévők eszén, és olykor az elnyomottak győznek, de a világ alapbeállítottsága nem ez. Az egyik pillanatban fenn, a másikban lenn, minden apró hibáért bűnhődni kell. Az arisztokrácia ruháinak színe, a szabásvonaluk, a túlzó öltözékkiegészítők, a zene kiválóan szimbolizálják ezt a létérzést. A jótét lelkek azonban sosem halnak ki, mindig vannak, akik az igazság pártjára állnak, mert szívük mélyén tudják, mit kell tenniük, mint például a nagymama. Czukor Balázs remekül, olykor polgárpukkasztóan ábrázolja azt a keserű, édes, gyűlöletes, ám mégis imádnivaló világot, amely a miénk.

 






Kelemen Zoltán - Magyar